2019. január 31., csütörtök

Első napok – getting started /2019. 01. 29-31./

Szóval meglett a Brown ID, az még mindig nem teljesen tiszta, hogy ez mire is jogosít fel, de igyekszem mindent feltérképezni. Lett Brown-os e-mail címem. UHHHHH.


Közben volt egy kis izgalom, a lakhatással kapcsolatban, de úgy néz ki, megoldódott – akiké az Air BnB lakás, ki szoktak adni két szobát a saját házukban is és az egyiket megkapom én. Saját fürdővel. Hatalmas az a ház, lakik már ott egy másik diák, a pár egyik lánya meg ők ketten. Na és Milo, a kutya, aki nagyon édes és barátságos, tegnap voltam náluk körbe nézni és szombat délelőtt segítenek átcuccolni. Azt mondták, hogy az angolom „perfect”, ami nagyon jólesett. Innen üzenem a Vetésinek, good job! :D


Épp a labban ülök és innen írom ezt, most is itt megy a diskurzus pár ember között, nagyon érdekes őket hallgatni is. Ami nagyon érdekes és ezt mindenféle előítélet, meg ítélkezés nélkül írom, tényleg, hogy annyira brutálisan okosak ezek az emberek; kb. korombeliek vagy fiatalabbak, fejből idéznek tanulmányokból, olyan dolgokat kutatnak, hogy csak lesek, programoznak és adatot gyűjtenek, de ebédre egy peanut butter szendvicsnél bonyolultabbat nem csinálnak maguknak. Mikor meglátták a „mindentbele” kajám (bacon, bab, répa, spenót, sajt, paradicsom, gomba, cukkini), elámultak, mintha valami nagy gourmet dolog lenne.
Fura összerakni ezt a kettősséget. Pl. az egyikük rövidnadrágban jár – mínusz 13 fok van jelenleg, a hőérzet -20 fok körül van; és mezítláb mászkál. Nem viccelek. Azt mondja, ez nem olyan vészes, nem fázik. Elképesztő. Tegnap este olyan hóvihar volt, hogy csak lestem.

Az is fura, hogy nem nagyon használnak zsebkendőt, ettől kicsit kiakadok, mert folyamat szürtyögnek és elég gusztustalan. Sálat nem hordanak, kint a térdük, bokájuk, de szerintem ezt már írtam. A nap legalább süt amúgy.

Az épületek itt olyan szinten vannak felszerelve, a székek pl az előadótermekben a legkényelmesebbek, amikben valaha ültem (mintha moziban lennél), hatalmas kivetítők, minden épületben lift, minden épület akadálymentesített, lapos képernyős tévéken futnak a hírek, szelektíven gyűjtenek hulladékot, és minden diáknak Macbookja van, az előadásokon csak azt hallod, ahogy gépelnek. Kinéztem egy két órát, amikre bejárok, eddig volt, ami bejött, volt, ami nem (pl. applied math tartalmú szociálpszichológia előadásnak álcázott tárgy? Köszi, nem. :D)






Most a héten az a feladatom, hogy kitaláljam, mi is érdekel, és mit szeretnék kutatni, válogathatok abból is, amit már a prof kutatott (30 oldalas az önéletrajza, van miből válogatni…), de valami teljesen újat is kitalálhatok. Most délután lesz egy óra, amire kíváncsi vagyok és hátha azzal kapcsolatban tudnék valamit… Meglátjuk.

Nehéz volt az elmúlt napokban konkrétan ezzel foglalkozni, mert bevallom, eléggé kétségbe voltam esve, hogy hol fogok lakni, mert nem értem el a nőcit, pedig már első nap, szombaton kvázi „megígérte”, hogy tud segíteni. De tegnap este ez megoldódott, szóval most megkönnyebbültem nagyon.

Most már tényleg publikálom ezt a blogot is, kicsit aggódtam, hogy hogy fogok én ideilleni, hogy mi lesz a dolgom, most már majd talán ki is alakul, meg nem akarok sokáig várni, mert senki nem fogja végigolvasni. :D Bár mindegy is, mert ezt magamnak is írom, meg persze a Campus Mundi miatt is.

Vannak még nagyon fura dolgok, amiket nem tudok hova tenni, de még mindig az a véleményem, hogy alapjáraton nagyon kedves emberek. Pl. az egyik srác a lab group-ból tegnap megadta a számát, és elsőként mondta azt, hogy el se tudja képzelni, milyen nehéz lehet, hogy nem ismerek itt senkit (a professzoron kívül persze), és hogy szívesen segítenek, bármi van. Ez nagyon jólesett, tényleg, annyira hálás vagyok, hogy ezt felismerte valaki. Mert tényleg nem egyszerű, de otthonról is kapok azért támogatást rendesen, amiért nagyon hálás vagyok szintén. <3

Igyekszem alkalmazkodni mindenhez, amilyen gyorsan csak lehet, még egy hete sem vagyok itt, szóval szerintem még mindig fel sem fogtam teljesen, mi történik. Baby steps, baby steps.
Pár fotót is iderakok még, aztán majd jelentkezem.

mókuska kiszaladt elém egyszer csak

ismerkedem a pénzekkel - az aprók a legnehezebbek :D 


Providence nagyon szép amúgy

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése